- A párja személyisége hatással van rá. Átvesz tőle szokásokat, beszédstílust, kifejezéseket, gesztusokat, normákat, gondolatokat, sztorikat, ruhákat, ajándékokat...
- Nem tesz meg olyan dolgokat, amiket a párja nem szeret. Nem megy bele olyasmibe, amivel a párja nem ért egyet, mert nem akar konfliktusokat, esetleg a párja meg tudja győzni, hogy hülyeség az a dolog.
- Megtesz dolgokat, amiket a párja szeret. Bízik benne és az ő nézőpontjából másképp látja ugyanazt a helyzetet, esetleg átértékelődik benne a hozzáállása az adott dolog iránt.
- Biztonságban érzi magát és ezért felszabadultabb, nyitottabb tud lenni.
- Folyamatosan aggódik a kapcsolat miatt. Sok mindent megtesz, amivel erősíti a kapcsolatot, esetleg olyan dolgokat is, amik egyébként nem jellemzőek rá, de a párja miatt megteszi. Idegeskedik, esetleg féltékenykedik, érzelmi hullámvasúton érzi magát. Lehet akkor is, ha a kapcsolattal van probléma, vagy lehet a párjának olyan problémája, ami rá is hatással van, ami őt is nyomasztja.
- A párjával bele mer vágni új élményekbe, amik aztán hatással vannak rá. Lehetnek olyan dolgok, amiket mindig is ki akart próbálni, csak nem volt kivel. Lehet ez bármi, nem feltétlen szexuális jellegű. Lehet egy utazás egy messzi országba, munkahelyváltás, egy hobbi, kutyatartás...
- Van egy kitüntetett szerepben levő ember, vele beszéli meg a gondjait, vele osztja meg az élményeit, ezért talán már kevesebb jut a barátoknak, ismerősöknek. Lekerül a teher a válláról, nincs igénye arra, hogy mindenkivel megbeszélje ugyanazt.
- Szeret kettesben lenni a párjával, ezért kevesebb időt tölt a barátaival, ismerőseivel, ezért aztán lemarad esemélyekről, kimarad témákból, ami egyre csak hatványozódik. Mivel kiesik a körforgásból ezért nem ugyanabban a mederben halad, mint a többiek, megváltozik hozzájuk képest.
- A párján keresztül sok új embert ismer meg, ők is hatással vannak rá. Az újdonság pedig mindig izgalmas, lehet az új emberek miatt hanyagolja a régebbi kapcsolatait.
- Olyan dolgok is kijönnek a személyiségéből, amit nem is tudott korábban magáról, vagy nem foglalkozott velük, vagy esetleg nem mert változtatni, de az érzelmi biztonságban, mer változni. Meri felemelni a hangját, meri levágatni a haját, türelmesebb bizonyos helyzetekben...
- Nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, mert nincs egyedül, mert foglalkoznak vele, szeretik és ő is szeret. Van egy belső kör, ők ketten, ezen keresztül szemléli a világot, ez az otthona, mindenki már csak maximum másodrendű lehet. Az életét a közös kis világuk köré szervezi, ide vonul vissza, innen indul el, ide gyűjti az információit, innen informálódik a legtöbbet...
- Összességében elmondhatjuk, hogy dupla annyi élmény éri, mert nemcsak a sajátjait, hanem e párjáéit is „megtapasztalja”, de dupla annyi a korlátozás is, mert a párja korlátjai az ő korlátjai is. Hogyha a párja nem tud a munkája miatt kimenni külföldre, akkor lehet ő sem fog...
Sokszor viszont probléma, ha valaki feladja a személyiségét, az elveit, a terveit, a lehetőségeit és simul a párjához. A másik azért szeretett bele, mert volt valamilyen, hogyha ahhoz képest máshogy viselkedik, akkor az probléma lehet. Sosem lehet jó egy kapcsolat, amiben bármelyik félnek le kell mondania a személyiségéről a másik miatt. Fontos, hogy mindkét fél egy teljes egész, független személyiség legyen, akik szeretik egymást. Akkor tudok támogatást adni, ha egész vagyok, akkor tudok új élményket behozni a kapcsolatba, ha olyan helyzetek érnek, amiket a párom nem ismer. Akkor tudok mesélni a páromnak, ha mindig érnek olyan élmények, amiknek ő esetleg nem volt a részese, de jó dolog továbbadni neki. Remek, hogy egyszerre két helyen is lehetünk, egyszerre két dolgot láthatunk, tapasztalhatunk, érezhetünk... Ezeket utána olyan jó megbeszélni. Volt, hogy telefonon beszéltünk órákat Gergővel. Egyfolytában beszámoltunk egymásnak arról, hogy mit látunk, mit eszünk, mire gondolunk, mit érzünk. Olyan volt, mintha két helyen sétálnánk egyszerre. Akkor jöttem rá, hogy milyen csodálatos dolog, hogy két ember össze tud kapcsolódni és át tudják érezni egymás helyzetét. Persze ez akkor a legizgalmasabb, ha egész más a két helyszín, ha egész mást eszünk, ha másra gondolunk, akkor van miről beszélni.
Úgy képzelem ezt el, mintha egy embert két részre szedtek volna, valami belül nagyon közös, de mindenből más jutott egyiknek, más a másiknak, mert nem középen és nem szimmetrikusan vágtak ketté. Mást csinál az, akinek jó a kommunikációs képessége és mást, akinek ügyes a keze. Más mennyiség jutott az érzelmekből is, vagy azok kezelésének a módjából. Más jutott külsőleg, más áll jól a két félnek. Máshol nevelkedtek, lehet bizonyos dolgokban eltér az értékrendszerük, mások a prioritások. Ezeken szetintem nem kell változtatni, ha nem tényleg fontos dolgokban térnek el, és ha nem ütközik a véleményük. Ha a páromnak a piros a kedvenc színe, nekem meg a kék, akkor nem kötelező megszeretnem a pirost. Elgondolkozhatok, hogy miért is szép a piros, mit jelent neki, vagy milyen jelentést hordoz ez a szín és ez mennyire összeggyeztethető velem. Lehet, hogy közelebb kerülök, ehhez a színhez, de lehet, hogy továbbra sem fogom szeretni valamiért. Viszont, ha a közös hálószoba színét kell eldöbteni, akkor az nem lesz sem piros, sem kék, mert olyan helyen érezzük jól magunkat együtt, ahol mindketten ugyanazt érezzük, ami mindekettőnknek ugyanazt jelenti és ami ugyanúgy tetszik mindkettőnknek. Tehát a háló homokszínű lesz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése