A cég szépen bővül, a bevételeink növekednek, egyre minőségibb megrendelőink vannak. A munkatársammal nem mindig értünk egyet, de nincs sok konfliktusunk. Saját projekteken is dolgozunk, hosszútávra vannak ötleteink. Őszre sok programunk lesz, kiállításszervezés, design hetes workshop stb. Augusztusban lesz 2 hét szabink, karácsony óta várom :) Egy-egy szabadnapot leszámítva 2013-at végigrobotoltam eddig. Már el is felejtettem milyen hosszabb távon lazulni.
Barátokkal lesz 5 nap buli Horvátországban. Másik, fősuli előtti társaságommal 4 nap Balatoni semmittevés. A maradek időmben mindent megcsinálok a lakásban, amit az elmúlt egy évben halogattam. Lámpabúrát gyártok, konyhát festek, ajtókat újitok fel, függönyt veszek, szekrényeket javítok... Szóval végre minden lesz csak nem meló :D
Gergővel minden oké köztünk. Most éppen nem tudja hova menjen mesterképzésre, bölcsész maradjon vagy designmenedzser legyen. A véleményemet megtartom magamnak, az ő döntése kell hogy legyen. Nekem az a lényeg, hogy megtalálja önmagát és lelkesen csinálja, amit csinál. Még nincs olyan munkája, amit az egyetem alatt is tudna csinálni. Emiatt kicsit tartok is az ősztől, mert nem tudom hogy fogjuk eltartani magunkat. Igyekszem nem aggódni feleslegesen, de tudatosítani Gergőben, hogy muszáj beleadnia, a háztartásra nincs elég pénzem egyedül. Hosszú távon nem érdekel, bízom a cégben, a lényeg, hogy ezt az időszakot átvészeljük. Úgy érzem ehhez a szintű létbizonytalansághoz már hozzászoktam, nem nyomaszt már napi szinten, ahogy korábban.
Mostanában amúgy is igyekszem lazábban venni a dolgokat. A munkahelyen felnőtt vagyok, amúgy meg nem parázom túl a dolgokat és örülök a jelennek :) Nem függök már a sötét gondolatoktól, melankóliától, kiábrándultságtól. Nekem dolgom van :)
