2013/12/25

Happy End

Előszőr is boldog karácsonyt kívánok mindenkinek!

Év végére minden kisimult körülöttem. Helyére kerültek a dolgok. Sok minden történt, ezért nem volt időm írni, pedig lett volna téma több bejegyzésre is elég.

Samuval tökéletes volt az első randink, ahogy a második is és az összes többi azt követő is. Nagyon hamar beindult a szerelem ;) Sokat beszélünk, chaten és személyesen is. Amiktől az elején féltem kicsit, hogy fiatalabb nálam pár évvel és grafikusnak tanul, alaptalanul zavartak. Valószínüleg Gergő miatt ijedtem meg, nem akartam újból valakinek az apja vagy a mentora lenni, elegem lett, hogy erről szól a párkapcsolatom. El is felejtem, hogy fiatalabb Samu, mert gondolkodásában meghaladja a korát, egyáltalán nincs köztünk szakadék. Vannak céljai, halad előre az életben, tudatos, komolyan hoz meg döntéseket, önálló. Büszke vagyok rá, hogy ilyen tud lenni 21 évesen.

Gyorsan történik köztünk minden. Alig 2,5 hete vagyunk együtt, mégis olyan mintha évek óta ismernénk egymást. Valami olyat találtunk meg mindketten a másikban, amit nagyon rég keresünk. Hihetetlen, olyan mintha az összes igényemet, vágyamat a másik felemről összegyúrták volna egy hús vér emberbe, még hihetetlenebb, hogy összetalálkoztunk és most Ő a másik felem. Figyelmes, megértő, érdeklődő, mesél magáról, megnyílik nekem, nem titkolózik, nehéz témákról is könnyű vele beszélgetni, nem játsza meg magát, kimondja amit gondol, erős az akarata, érzékeny, nyitott, laza. Már el is felejtettem, hogy milyen az, mikor fáradt vagyok, vagy valami bajom van és a másik teljesen leveszi a vállamról a terhet. Meg tud nyugtatni, elvonja a figyelmem a gondokról, megmagyarázza, hogy nincs semmi baj. Megölel, személyesen vagy virtuálisan és minden kisimul :)

Minden nap, mikor fent van Pesten, találkozunk. Többször is egy nap akár. Együtt ebédelünk, vagy elkísér napközben, ha elintéznivalóm van. Este megyek hozzá, eszünk, filmezünk, beszélgetünk, találkozunk a barátaival, összebújunk. Nyugodtan alszom mellette, jó ott ébredni, onnan indítani a napomat. Közben egész nap chatelünk, telefonálunk, képeket, zenéket küldözgetünk egymásnak. Olyan, mintha mindig itt lenne mellettem, fognánk egymás kezét, nem hagy egyedül, figyelünk egymásra egész nap. Furcsának hathat ez a ragaszkodás, főleg az én szabadságvágyammal összevetve, de mégis nagyon tetszik. Nem korlátoz, nem szól bele abba, hogy mit teszek, csak ott van mindig, figyel és támogat. Ugyanez fordítva is természetesen :) Segítünk egymásnak, ha valami nem megy, de nem irányítgatjuk egymást. Nincsenek játszmák köztünk, nem kavarunk, nem ugráltatjuk a másikat. Nagyon hasonlítunk belül, ez sokszor gyakorlati dolgokban is meglátszik. Hasonló vagy ugyanazok a dolgok, tárgyak, márkák, színek tetszenek, ugyanattól félünk, vagy ugyanazokat a dolgokat nem szeretjük. Persze ez nem mindenre igaz, de sokszor vicces a ráismerés. Hasonló szerepet töltünk be a baráti társoságunkban, ugyanúgy kezel minket a környezetünk :) Ez nem hogy unalmas, hanem kifejezetten szórakoztató nekem.

Voltam a szülinapi buliján. Bemutattam én is a barátaimnak egy buli keretein belül. Mindenkinek szimpi, jókat beszélgettünk, hülyültünk együtt. Többen mondták, hogy meglepően nyitott, több mindenben közelebb engedi magához az embert, mint annó Gergő. Hát igen, ezt nekem nem kell magyarázni... Örülök, hogy ezek a dolgok is zökkenőmentesen zajlanak.

Látom Samun, hogy egyre szabadabb belül, nyitottabb, vidámabb, felszabadultabb. A környezete is mondta már nekem, de magamtól is látom. Nagyon boldoggá tesz az öröme :) Örülök, hogy ez kölcsönös, mindkettőnk béket tud adni a másiknak a sok vihar után. Úgy hangozhat, mintha túldimenzionálnám ezt a kapcsolatot, hiszen alig pár hete tart, de valóban ennyire intenzív. Pár nap alatt kinőtte magát a számomra legfontosabb embernek. Nem tudom, hogy történt, de mindent felülírt bennem. Nagyon szeretem!

Karácsony előtt egy nappal chateltünk Samu anyukájával. Beszélgetni akart velem, nem zárkóztam el előle. Kellemes ünnepeket kívántunk egymásnak, összetegeződtünk. Bocsánatot kért, amiért nem figyelt előszőr Samura, mikor rólam mesélt neki. Elmondta, hogy régóta igyekszik elfogadni a fia másságát, de még vannak félelmei. Igyekeztem megnyugtatni. Mondta, hogy látja Samun, hogy nagyon boldog. Megköszönte nekem :) Aranyos volt. Akármilyen bizar is ez a szitu, örültem neki. Szeretem az egyenes embereket. Jól esett a bizalom és az őszinteség.

Hallva az elmúlt karácsonyaimon érzett magányosságot, Samu felajánlotta, hogy feljön hozzám karácsony másnapján :) Nagyon meghatott. Még soha senki nem tett engem első helyre karácsonykor. Mindig vágytam arra, hogy a párommal meghitten, kettesben karácsonyozzunk, de mindig ott volt a két család miatti szakadék, amibe végül mindig én estem bele. Nagyszüleim, apám halála, nővérem külföldre költözése, anyum és hugom párra lelése óta a karácsony nálunk elvesztette az igazi velejét. Sokan nincsnek már ott, a maradék rohan, szervezi a saját programját. Kiveszett a nyugalom, béke, a környezet kizárása, egymásra figyelés. Egy sima vasárnapi ebéd hangulata lett, ami nem rossz, de a korábbiakhoz képest kevés. Gergő mindig hazautazott, tavaly meghivattam magam, de az is kicsit erőltetett lett így, Szenteste így is egyedül voltam. Idén meghittebb volt az otthoni ebéd is, mint lenni szokott. Este átjöttem a barátnőmhöz, akinél lakom, összedobtuk a családi sütikészleteket, pezsgőztünk, mandulalikőröztünk, idióta karácsonyi filmet néztünk, videótelefonáltunk Samuval. Jó volt :) Ma délután jön föl Samu. Kettesben leszünk másfél napot az albérletükben. Várom nagyon.

A szilvesztert idén is én szervezem, csak most az otthoni házba. Jön Samu is :) Nagyon szépre sikerül az év vége. Soha nem gondoltam volna, hogy így, de happy end van :)

Nektek is hasonlóan boldog és vidám év végi ünneplést, családozást, barátozást, bulizást, pihenést kívánok!

6 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy jól alakul a magánéleted!
    Kellemes ünnepeket nektek! :)

    VálaszTörlés
  2. ezek az utolsó bejegyzések igencsak hiteltelennek tűnnek ... egyik nagy szerelemből csak úgy átesel a másikba ... jó sok a töltelékszöveg az biztos, de át is színezhetnéd az egészet mondjuk rózsaszínre, hiszen két hét után megmosolyognivaló az a kijelentés is, hogy ő a legfontosabb az életedben – lol, ez aztán gyerekesség a javából, majd ha évek múlnak el, a maga súlyában akkor ítéld meg inkább ... mind1, éld át a szerepet, s ne legyen igazam!

    VálaszTörlés
  3. de jó ilyet olvasni :) nagyon sok boldogságot kívánok Nektek!

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm a jókívánságokat!

    Van aki újra gyerekké tesz, igen. Szerintem szép dolog, ha valakivel az élet gondtalan és mint egy gyerek, az ember újra el tud mélyedni, rá tud csodálkozni apróságokra. Nem tudhatom, hogy hosszú távon hogy lesz, nem is foglalkoztat jelenleg. Egy ember van, aki mellett nyugodtnak érzem magam, aki lecsendesít, akiben megmagyarázhatatlanul bízom, és mint ilyen, jelenleg a legfontosabb személy az életemben. Ez az érzés nem idő függvénye. Persze később egy elmélyültebb, megérettebb kapcsolatban más szinteken is fontossá válik a másik fél. Nyitott vagyok rá, rajtam nem múlik.

    VálaszTörlés
  5. eufemizálsz megint, a gyermeki rácsodálkozás felületes, ezzel lehet a gond; nincs semmiféle komoly elmélyedés ilyen rövid idő alatt, az van, h minden jót felnagyítva látsz, a rosszakat pedig még nem veszed észre, ez ugye fellángolás (ez az érzés igenis idő függvénye), mint olyan szép és jó dolog, csak kell tudni a helyén kezelni ... elvileg az előző párod szerelem volt, de utána szinte rögtön beleesel egy másikba, ez teljesen elveszi a hitelességét, hogy mennyire komoly számodra ez a fajta kötődés ...

    VálaszTörlés
  6. Sajnálom, ha mások számára kiábrándító, hogy meg tudok bízni valakiben és jól érzem magam egy kezdődő kapcsolatban. Kívánom mindenkinek, hogy a jó dolgokat lássa még jobbnnak, a rosszakat pedig ne vegye fel! Az a szép, hogy mindnyájan különbözünk. Van aki így szeret fogalmazni, van aki úgy. Van aki tud olvasni a sorok között és van aki nem szeret. Szomorú lenne, ha csak annyi dolog történne velem, amennyit itt megosztok. Nem célom részletesen beszámolni a magánéletem összes mozzanatáról. Mással szemben sem tartanám fernek, de a friss kapcsolatomat végképp nem tálalom terítéken. Lassan úgyis felépül a kép róla, de a megismerés tudományos folyamatát tekintve nem én vagyok itt a szakértő...

    VálaszTörlés